1. |
||||
|
Nem történik semmi,
munka után egyedül a szobám falát nézem.
A lefolyóban hajszálak,
a mosogatóban üres edények.
Nincs semmi zaj,
csak a térben a szétszóródó gondolatok zenélnek,
A TV-t bekapcsolom,
és teljesen felhangosítom, mert
Nem történik semmi,
csak hosszú napok és rövid éjszakák.
De nem történik semmi,
csak hosszú napok és rövid éjszakák.
Nem történik semmi,
munka után egyedül sétálok a városban.
Az autókban az emberek
a lámpáknál egymásra néznek.
Én meg csak várom,
hogy végre összeolvadjanak az esti fények,
az agyam kikapcsolom,
a külvilágot eltorzítom, mert
Nem történik semmi,
csak hosszú napok és rövid éjszakák.
De nem történik semmi,
csak hosszú napok és rövid éjszakák.
Nem történik semmi,
csak hosszú napok és rövid éjszakák.
De nem történik semmi,
csak hosszú napok és rövid éjszakák.
|
||||
2. |
Pszichológus
03:30
|
|||
|
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom
Pszichológus, én szeretném
kivizsgáltatni magam
mert úgy aludtam el tegnap,
hogy a cipőm a lábamon hagytam.
és egyébként is, nem tudom,
hogy mi jó származik belőlem, és
mit kell tennem ahhoz, hogy végre
úgy érezzem, hogy felnőttem.
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom
Pedagógus, én szeretném,
továbbképezni magam,
de sok mindenhez nem értek,
mert eddig mindent félbehagytam,
és azt is szeretném megtudni,
hogy miért lehet visszabújni
az ágyba téli reggeleken,
ha nem kell korán elindulni.
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom
Filozófus, én szeretném
fikcionáltatni magam
hogy egy félig üres pohárban
eltűnhessek nyomtalan
De egyszer talán majd visszatérek,
és a gyerekszobámban körbenézek
a könyvek, amiket nem olvastam,
a polcon hevernek mozdulatlan.
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni.
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szerezni, de nem tudom elengedni
meg tudtam szeretni, de nem tudom
|
||||
3. |
Nem lehet
03:51
|
|||
|
Az éjjel rosszat álmodtam,
az altatóm mind elfogyott,
azt álmodtam, hogy mindenki
aki számít, elhagyott,
és nem lehetek gazdag már,
és nem lehetek érdekes,
és nem lesz többé senki,
akiért meghalni érdemes.
Elfordultam a fal felé,
hogy ne lássak szörnyeket,
de ébren tartott az
eszemmel szórakozó képzelet, a
Panelházak erkélyéről
fényképeztem a hajnalt,
másoknak ez altató, de,
engem ébren tart.
De igazából nincs semmi, csak én
túlzottan boldog akarok lenni,
akkor is, ha éppen nem lehet.
De igazából nincs semmi, csak én
túlzottan boldog akarok lenni,
akkor is, ha éppen nem lehet,
mert nem engedték meg.
Régen nem beszéltünk, de már
nem is nagyon érdekelsz,
nélküled üres minden
másnapos vasárnap reggel
De néha még beszélek hozzád,
legalábbis a fejemben,
nem teszek fel kérdéseket,
mert minden válasz kegyetlen.
De nem olyan rossz ez, csak
egyelőre kicsit szokatlan,
elment mindenki külföldre,
egyedül én maradtam
egy kis országban, kis lakásban
talán kicsit bebasztam,
jó éjszakát, alszom inkább
remélem, hogy nyugodtan.
De igazából nincs semmi, csak én
túlzottan boldog akarok lenni,
akkor is, ha éppen nem lehet.
De igazából nincs semmi, csak én
túlzottan boldog akarok lenni,
akkor is, ha éppen nem lehet,
mert nem engedték meg.
De igazából nincs semmi, csak én
túlzottan boldog akarok lenni,
akkor is, ha éppen nem lehet.
De igazából nincs semmi, csak én
túlzottan boldog akarok lenni,
akkor is, ha éppen nem lehet,
mert nem engedték meg.
|
||||
4. |
A fejemben
04:30
|
|||
|
Túl sok az időm, csinálhatnék bármit,
de nincsen kedvem semmihez,
csak nézem a szobám falán azt az
ürességet, ami engem körbevesz.
Sétálni mennék veled, de feltámadt
az a kurva őszi szél,
és egyébként is jó lenne, hogyha
nem csak a fejemben léteznél.
Elvinnélek ebédelni a Duna parton
egy menő étterembe,
de ha nem ennél semmit, akkor is
te dönthetnéd el, hogy inkább merre
menjünk randizni el, most és később,
ha eljön majd a tél,
de ehhez még jó lenne előbb, hogyha
nem csak a fejemben léteznél.
Én azt gondolom, hogy mi ketten
egy tökéletes párt alkothatnánk,
a haverjaim azt mondanák rád, hogy
"jó nő, én is elkapnám",
és ilyenekor összevesznék mindenkivel,
aki rólad így beszél
de ehhez még jó lenne előbb, hogyha
nem csak a fejemben léteznél.
Én tudnám, hogy melyik a kedvenc kajád
és milyen filmeken szoktál mindig sírni,
ha éppen szar kedved van és úgy érzed,
hogy nincsenen kedved élni.
Lennék a szótárad, egy kézikönyv,
ami a táskádba befér,
de ehhez még jó lenne előbb, hogyha
nem csak a fejemben léteznél.
|
||||
5. |
Péntek reggel hét
06:21
|
|||
|
Megégettem a kezem amikor összeforrasztottam magam,
az én szívem fémből készült, benne pedig csak vákuum van
de nem törhet már szét,
összetartja a lét.
Üres utcák, kihalt terek, a hajnali napfény rám nevet,
tudja jól azt, hogy hol lakom, egészen hazáig követ,
péntek reggel hét,
szétesett ez az egész.
Én tényleg azt hittem, hogy egyszer elrepülhetek a Holdon túlra,
de mostanában nincs kedvem még kenyérért se lemenni a boltba,
befordultam magamba, vagy kifordult mostmár belőlem minden,
és lehet, hogy túl sok barátom van, vagy az is lehet, hogy
senkim sincsen.
Szombat reggel fáj a fejem, minden hétvégém így kezdem,
kávé, cigi, energia, kivonszol a nappaliba,
de így megy ez már rég,
néha semmi nem elég.
Én tényleg azt hittem, hogy egyszer elrepülhetek a Holdon túlra,
de mostanában nincs kedvem még kenyérért se lemenni a boltba,
befordultam magamba, vagy kifordult mostmár belőlem minden,
és lehet, hogy túl sok barátom van, vagy az is lehet, hogy
senkim sincsen.
Üres utcák, kihalt terek, a hajnali napfény rám nevet,
tudja jól azt, hogy hol lakom, egészen hazáig követ,
péntek reggel hét,
szétesett ez az egész.
Én tényleg azt hittem, hogy egyszer elrepülhetek a Holdon túlra,
de mostanában nincs kedvem még kenyérért se lemenni a boltba,
befordultam magamba, vagy kifordult mostmár belőlem minden,
és lehet, hogy túl sok barátom van, vagy az is lehet, hogy
senkim sincsen.
|
||||
6. |
Október
04:04
|
|||
|
A vonat ablakához nyomom az arcomat,
úton pest felé egy hosszú út alatt,
a Dunán szaladnak az őszi fények
csendben vannak, nem beszélnek.
A vonat ablakából fúj a menetszél,
esős nappalok jönnek és üres lesz a tér
és mostanában attól félek,
hogy túl kevés lesz az, amit elérek.
Az út szélén rohannak a fák,
együtt vannak, mégis árvák,
mert októberben már suttog a tél,
(gyere, bújj ide mellém).
Azt mondják, hogy eddig nem éltem igazán,
és később senki nem fog emlékezni rám,
és úgy megyek el, mintha nem is lettem volna
ennek a földnek a lakója.
A házunk előtt a fán már nincsen több levél,
mert lefújta a földre a hideg, őszi szél
de a Dunán a ködben hajnali fények
talán ma reggel hozzám beszélnek.
Az út szélén rohannak a fák,
együtt vannak, mégis árvák,
mert októberben már suttog a tél,
(gyere, bújj ide mellém).
Az út szélén rohannak a fák,
együtt vannak, mégis árvák,
mert októberben már suttog a tél,
(gyere, bújj ide mellém).
|
||||
7. |
Mindenkit
04:52
|
|||
|
hallom, hogy hozzám szólnak, de nem érdekel,
mit akarnak tőlem, ha egyik sem ismer,
elmerülök inkább egy régi hangban,
amit évek óta hallgatok, ha zaj van.
ott van a fülemben még,
és beindítja a jobb agyféltekét.
azt mondják rólam, hogy a múltban élek,
és minden kérdésemre választ remélek
de én nem akarok már senkivel összeveszni,
csak néhány percig egyedül csendben lenni.
hogy halljam a fülemben még,
ami beindítja a jobb agyféltekét
Én arra kérek mindenkit, hogy számoljon el inkább tízig,
hogy kerüljük el a felesleges, értelmetlen hülyeségeket,
én tudom, hogy néha türelmetlen vagyok,
ezer már régóta dolgozok,
de ettől még azt szeretném kérni, hogy
néma csend legyen.
hallom, hogy hozzám szólnak, de nem érdekel,
mit akarnak tőlem, ha egyik sem ismer,
egyre fontosabb lesz minden pillanat,
kértem időt, hogy maradjon még, de elszaladt.
de ott van a fülemben még,
ami beindítja a jobb agyféltekét.
Én arra kérek mindenkit, hogy számoljon el inkább tízig,
hogy kerüljük el a felesleges, értelmetlen hülyeségeket,
én tudom, hogy néha türelmetlen vagyok,
ezer már régóta dolgozok,
de ettől még azt szeretném kérni, hogy
néma csend legyen.
Én arra kérek mindenkit, hogy számoljon el inkább tízig,
hogy kerüljük el a felesleges, értelmetlen hülyeségeket,
én tudom, hogy néha türelmetlen vagyok,
ezer már régóta dolgozok,
de ettől még azt szeretném kérni, hogy
néma csend legyen.
|
||||
8. |
Reflektorok fénye
03:14
|
|||
|
Álltak az utcán az emberek,
akik messziről figyelték egymást, de te,
csak nézted a kirakatban a
tükörképeden a fáradt vonalakat.
Hosszú éjszaka vége,
a buszok reflektorainak a fénye
az égre, görbe betűkkel írja, hogy
nem bánod, megtennéd újra.
Hazafelé elalszol ülve,
a szobádban még nincs megágyazva,
becsukott szemmel zuhansz
a mélyre ásott, részed álmodba.
Felkelsz délután, és
kávét innál, de elfogyott a tej,
zúgnak a hangok a fejedben,
visszafekszel, csak ennyi kell.
Hosszú éjszaka vége,
a buszok reflektorainak a fénye
az égre, görbe betűkkel írja, hogy
nem bánod, megtennéd újra.
|
||||
9. |
Repülőgépek
04:52
|
|||
|
Elhozta őt nekem a nyári szél,
és elvitte magával az őszi dér.
A kelenföldi pályaudvaron
láttam őt egy keddi hajnalon.
Rágyújtottam, talán úgy elég
bennem Ő, mint a cigaretta vég.
De a felkelő nap mindig olyan szép,
hogy legszivesebben beleolvadnék
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
A budai hegyek felett kék az ég,
messze van a ráckevei HÉV
október 1, 2016,
itt maradtam, senki nem maradt.
Csak egy üres város, kétmillió ember,
senki nem köszön, mert senki nem ismer,
repülőgépek szállnak felettem,
elvihetnének messzire engem.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni rá.
Amikor minden madár elszállt,
nem fogok már emlékezni.
|
||||
10. |
Semmi már
03:17
|
|||
|
Az utcán sétálsz céltalan,
amikor már mindenki otthon van,
de te már nem ide tartozol.
Szeretnéd újrakezdeni,
vagy legalább innen elmenni,
de nem indul innen semmi már.
De igazából te csak annyit szeretnél végre,
hogy ne fogyjon el minden pénzed a hónap végére
és várjon otthon valaki, akire te is vársz, hogy lásd,
és ne érdekeljen többé senki más.
A nappalok egyre hosszabbak,
a fák már virágba borultak,
de benned még nem múlt el a tél.
Mostmár minden hangosabb,
mint ahogy régen megszoktad,
de nem tudod kikapcsolni már.
De igazából te csak annyit szeretnél végre,
hogy ne fogyjon el minden pénzed a hónap végére
és várjon otthon valaki, akire te is vársz, hogy lásd,
és ne érdekeljen többé senki más.
De igazából te csak annyit szeretnél végre,
hogy ne fogyjon el minden pénzed a hónap végére
és várjon otthon valaki, akire te is vársz, hogy lásd,
és ne érdekeljen többé senki más.
|
||||
KELENFØLD Budapest, Hungary
A Kelenføld egy budapesti, alternatív pop-rock zenekar.
2017 szeptemberében léptünk ki a
nyilvánosság elé, amikor megjelent az első, három számos EP-nk Pszichológus címmel, illetve a következő hónapban felvettük még egy nagyon beszédes nevű single-t, az Októbert.
2018 májusában jelent meg az első nagylemezünk Repülőgépek címmel, amit az A38 Tetőteraszán mutattunk be.
... more
If you like KELENFØLD, you may also like:
deadbeat effervescent
by No Monster Club
Upbeat DIY pop with shades of twee, disco, and alternative from this Irish group.
go to album
Throwback pop with gleaming synths, chiming guitars, solid melodic hooks, and a cinematic sense of scale from North Carolina's Rachel Kiel.
go to album
Bright, harmony-laden indiepop from yOya, “The Half Turn” is by turns sweet and soulful.
go to album
The Woman You Want
by Eliza Shaddad
Haddad returns with cinematic soundscapes that include introspective folk, post-grunge, and indie-pop influences.
go to album
Yumi And The Weather LP
by Yumi And The Weather
Yumi & the Weather follow an acclaimed EP with a new batch of fast-moving, harmony-laden electropop.
go to album
The members of Big Slice rubbed shoulders with Britpop legends like Suede & Echobelly—no surprise when you hear their radiant, hooky songs.
go to album
Giddy and rambunctious, these three songs sound like the soundtrack to the world’s most hyperactive 8-bit game.
go to album
